Lichter Péter: A detektív, aki baglyokat filmezett

 

Lichter Péter: A detektív, aki baglyokat filmezett – Amikor a valóság is csak egy jelenetnek tűnik

Mi történik akkor, ha egy filmfesztivál többé nem csupán filmekről szól? Ha a vetítővászon és a valóság közötti határ fokozatosan eltűnik, és egyszer csak már nem tudjuk, hogy egy jelenetet nézünk-e, vagy magunk is a történet részévé váltunk? Lichter Péter A detektív, aki baglyokat filmezett című regénye pontosan ezzel a nyugtalanító gondolattal játszik el.

A történet főhőse maga Lichter Péter filmrendező, aki feleségével, Lénával egy horvátországi szigetre utazik, hogy részt vegyen egy különleges filmfesztiválon. A festői környezet első pillantásra idilli: tengerpart, nyári hangulat, művészeti programok és szakmai beszélgetések várják az érkezőket. Hamar kiderül azonban, hogy Velun szigete sokkal sötétebb titkokat rejt, mint amire bárki számítana.

A fesztivál szervezői ugyanis nem elégednek meg a hagyományos vetítésekkel. Egy olyan kísérlet részeseivé teszik a vendégeket, amelynek célja a „tökéletes filmélmény” megteremtése. Csakhogy ez a kísérlet egyre nyugtalanítóbb fordulatokat vesz, és az olvasóval együtt a szereplők is lassan elveszítik a kapaszkodóikat.

A regény egyik legnagyobb erőssége a hangulatépítés. Már a kezdetektől érezhető valami baljós feszültség a történetben. A sziget szépsége mögött folyamatosan ott lapul valami megmagyarázhatatlan veszélyérzet. Ahogy haladunk előre az eseményekben, egyre inkább olyan érzésünk támad, mintha egy álomszerű, szürreális világba csöppentünk volna.

Különösen érdekes volt számomra a filmelméleti és filmes utalások szerepe. Lichter Péter nem csupán háttérként használja a mozi világát, hanem a történet szerves részévé teszi. A regény folyamatosan azt a kérdést feszegeti, hogy mennyire bízhatunk a saját érzékelésünkben. Hol ér véget a művészet, és hol kezdődik a valóság? Lehetséges-e, hogy egy történet annyira beszippant bennünket, hogy többé ne tudjuk elválasztani a kettőt?

A cselekmény új lendületet kap Roger érkezésével. A karakter a klasszikus detektívek világát idézi, ugyanakkor sajátos humorával és határozottságával remek ellenpontja a sziget egyre kaotikusabb eseményeinek. Az eltűnt diák utáni nyomozás fokozatosan egy olyan helyre vezeti a szereplőket, ahol már semmi sem tűnik logikusnak.

A Twin Peaks rajongói valószínűleg különösen élvezni fogják a regény hangulatát. A bizarr helyszínek, a különös szereplők, az álomszerű jelenetek és a megmagyarázhatatlan események mind azt az érzést keltik, hogy egy olyan világba léptünk be, ahol a megszokott szabályok már nem érvényesek.

A detektív, aki baglyokat filmezett ugyanakkor nem csupán thriller. A történet mögött végig ott húzódik egy izgalmas gondolatkísérlet a művészetről, a filmről és a befogadás természetéről. A szerző láthatóan jól ismeri a kísérleti mozi világát, és ezt a tudást olyan módon építi be a regénybe, hogy az a laikus olvasók számára is élvezhető marad.

A könyv olvasása közben többször eszembe jutott, hogy a legjobb thrillerek nem feltétlenül a gyilkosságok vagy a váratlan fordulatok miatt működnek jól, hanem azért, mert képesek elbizonytalanítani bennünket. Ebben a regényben pedig pontosan ez történik. Egy idő után már nemcsak a szereplők nem tudják, mi az igazság, hanem az olvasó sem.

A detektív, aki baglyokat filmezett egy különleges, intelligens és hangulatos thriller, amely egyszerre szól a rejtélyekről, a filmekről és az emberi érzékelés határairól. Olyan olvasmány, amely nemcsak szórakoztat, hanem folyamatosan gondolkodásra is késztet.

Ha szereted a pszichológiai thrillereket, a szürreális történeteket, a filmes utalásokat és az olyan regényeket, amelyekben semmi sem az, aminek elsőre látszik, akkor érdemes ellátogatnod Velun szigetére. De vigyázz: a baglyok talán tényleg nem azok, amiknek látszanak.

A könyv legnagyobb erőssége a különleges atmoszféra, a filmes háttér és a valóság–fikció határának folyamatos játékba hozása. Kifejezetten ajánlom a thriller- és Twin Peaks-rajongóknak, valamint azoknak, akik szeretik az átlagostól eltérő krimiket. 

 

Köszönöm a lehetőséget a Prae Kiadónak!

Köszönöm, hogy elolvashattam ezt a kötetet!