Johan Harstad: Rajtakopó

 

Ez a könyv igazi irodalmi különlegesség – egyszerre szatíra, kísérlet és görbe tükör, amit Johan Harstad elképesztő intelligenciával és finom iróniával tálal.
A Rajtakopó nem hagyományos értelemben vett regény, inkább egy metairodalmi játék, ami a krimi műfaját, az írás és olvasás természetét, sőt, az irodalomtudományt magát is parodizálja.

A kiindulópont zseniális:

Egy sosem volt norvég író, Frode Brandeggen, aki előbb 2000 oldalas, olvashatatlan kísérleti regényt ír, majd megelégeli az irodalmi súlyoskodást, és megalkotja Rajtakopó figuráját – a detektívet, aki már azelőtt megoldja az ügyet, hogy az megtörtént volna.

Ez önmagában is abszurd, de Harstad tovább csavarja: mindezt egy német „kommentátor” (Bruno Aigner) lábjegyzeteivel látja el, amelyek hosszabbak, mint maga a szöveg, és annyira túlírtak, hogy már önálló történetet alkotnak.

A könyv tehát két szinten működik:

Felszínen egy nonszensz detektívsorozat, mélyebben viszont a tudományoskodó magyarázatok és az öncélú irodalmi okoskodás szatírája.

Harstad úgy figurázza ki a kritikusokat, mint korábban talán csak Nabokov vagy Flann O’Brien: pontosan érti, hogyan működik az értelmezés, és azt is, hogyan válhat önmaga karikatúrájává.

Humora egyszerre száraz és csípős, a Rajtakopó pedig olyan olvasmány, ami legalább annyira gondolkodtat, mint amennyire szórakoztat – de csak akkor, ha az ember vevő a finom abszurdra és az önreflexív poénokra.

Nem „pihentető” könyv, inkább irodalmi élmény, amit kóstolgatni kell, mint egy különös, szokatlan bort – néha nem tudod eldönteni, zseniális-e vagy őrült, aztán rájössz, hogy mindkettő.

💬 Összességében:

A Rajtakopó nem egyszerű olvasmány, de zseniálisan intelligens – egy groteszk, fekete humorú görbe tükör az irodalomról, amit az fog igazán élvezni, aki szereti, ha a könyv nemcsak szórakoztat, hanem kicsit kiröhögi saját magát is.

 

Köszönöm a lehetőséget a Ø Kiadó-nak!

Köszönöm, hogy elolvashattam ezt a kötetet!

Gunnar Gunnarsson: Fekete madarak

 

Ez egy rendkívül mély, sűrű atmoszférájú és lélektanilag pontos mű, amely joggal számít az izlandi irodalom egyik legfontosabb alapkövének.

Gunnar Gunnarsson Fekete madarak című regénye nemcsak egy gyilkosság története – hanem az emberi lélek boncolása, a bűn és a bűnhődés, a hit és a kétely, a szenvedély és az önvád örök kérdéseinek irodalmi megtestesülése.

A regény nem egy klasszikus krimi, ahol a cél a tettes leleplezése. Sokkal inkább egy morális dráma, amelyben a hangsúly nem azon van, ki tette, hanem azon, miért és hogyan élünk együtt a bűneinkkel.

A történet lassú, mégis feszültséggel teli. Az olvasó érzi a fagyos izlandi táj hidegét, a magányt, a tehetetlenséget és a bűntudat súlyát – mintha a természet is a szereplők lelkiismeretének kivetülése lenne.

Ami különösen erős ebben a könyvben, az az erkölcsi dilemmák finom ábrázolása. Gunnarsson nem osztja fel a szereplőit jókra és rosszakra.

Bjarni és Steinunn tragédiája nemcsak két ember bukása, hanem annak a kornak és társadalomnak is a tükre, amelyben a vallási dogmák, a társadalmi elvárások és a személyes vágyak összeütköznek.

Eyjólfur, a lelkész nézőpontja pedig különös mélységet ad a történetnek:
az ő vívódása, hite és kétségei a könyv erkölcsi gerincét alkotják. Nemcsak a gyilkosokat, hanem önmagát is vizsgálja – a saját felelősségét, döntéseinek következményeit, sőt a hit értelmét is.

A Fekete madarak olvasása közben nem lehet nem érezni Dostojevszkij hatását – különösen a Bűn és bűnhődés morális rétegeit. Ugyanakkor Gunnarsson sokkal „északiabb” módon közelít: szikárabban, tárgyilagosabban, de a sorok között lüktető érzelmekkel.

Ez a könyv nem könnyű olvasmány, de annál nagyobb hatású.

Aki szereti a lélektani, filozofikus irodalmat, a lassan kibomló, sötét atmoszférájú történeteket – annak ez a regény igazi kincs.

Nemcsak Izland rideg tájait mutatja meg, hanem azt is, mi lakozik az emberi szív legmélyén, amikor a bűn árnyéka rávetül a lélekre.

💭 Összességében: Fekete madarak egy időtlen, megrázó, gondolatébresztő regény – az északi irodalom egyik elfeledett gyémántja, amelyre érdemes újra fényt vetni.

 

Köszönöm a lehetőséget a Ø Kiadónak!

Köszönöm, hogy elolvashattam ezt a kötetet!

Könyveket kaptam a Ø_Kiadótól

 

Ma újabb könyves csomag érkezett hozzám – ezúttal az Ø_Kiadótól.
A csomagban két izgalmas kötet lapult:

• Fekete madarak
• Rajtakopó
  

Mindkettő első pillantásra is különleges hangulatot ígér, és nagyon kíváncsi vagyok, milyen világokba repítenek majd el. Az biztos, hogy érdekes és gondolatébresztő olvasmányok várnak rám.

Hamarosan részletesen is mesélek az élményeimről – alig várom, hogy belekezdhessek!