Ez a könyv — Gregus Gábor: Az esszencia urai — egy igazi különlegesség a magyar fantasy irodalomban.
Nemcsak az egyedi világépítésével tűnik ki, hanem azzal is, ahogyan a hatalom, a halhatatlanság és a morál kérdéseit mélyen filozofikus, mégis sodróan filmszerű módon járja körbe.
A történet a felszínén
egy sötét, akciódús urban fantasy, de a rétegei alatt nagyon is emberi
kérdéseket feszeget:
– Mit jelent alkotni?
– Meddig terjed az
ember hatalma, és mi marad a lelkéből, ha túllépi a határait?
– Hol a határ a
művészet és az őrület között?
A brutalitás, amit a
könyvben olvashatunk, nem öncélú — sokkal inkább eszköz, amely ráébreszt arra,
milyen vékony a határ az emberi és az embertelen között. A szerző képes
egyszerre elgondolkodtatni és megrázni, de közben mindvégig fenntartja az
érdeklődést.
A nyelvezete
lendületes, intelligens, tele mély gondolatokkal, mégis olvasmányos.
Olyan könyv ez, amit nem lehet gyorsan elfelejteni: az olvasóval marad,
feszít, kérdez, és elgondolkodtat arról, mennyire törékeny az emberiség
esszenciája.
🎭
Összességében:
Ez a kötet nem való
mindenkinek — de aki szereti a sötétebb tónusú, filozofikus fantasy-t, ahol a
morális dilemmák éppolyan fontosak, mint a látványos jelenetek, annak maradandó
élmény lesz.
Egy ritka, bátor és mélyre ható történet, amit nem lehet csak úgy
„elolvasni” — át kell élni.
Köszönöm a lehetőséget Gregus Gábornak!
Köszönöm, hogy elolvashattam ezt a
kötetet!
