Lackfi János: A magam szakálla

 Szeretem azokat a könyveket, amelyek már az első oldalakon úgy érzik magukat, mint egy jó barát, aki leült mellém egy bögre forró teával, és elkezdett mesélni – minden kötöttség nélkül, közvetlenül, szívből. Lackfi János A magam szakálla című kötete pont ilyen: humoros, elgondolkodtató és teljesen hétköznapi történetekből épít világot, amitől az ember egyszerre nevet fel hangosan és bólogat magában, hogy „na igen, pontosan így van”.

A könyv rövid, frappáns írásai nemcsak szórakoztatnak, hanem észrevétlenül meg is érintenek. Olyan, mintha a szerző a saját élményein keresztül mutatná meg nekünk az élet apró szépségeit és bosszúságait – legyen az egy családi jelenet, egy különös utazás vagy éppen egy mindennapi bosszúság humorba csomagolva.

A magam szakálla egy igazi Lackfi János-mű: könnyed, humoros, de közben mélyen emberi és elgondolkodtató. 

 

A könyv rövid, színes történetekből, miniesszékből áll, amelyekben a szerző a mindennapok apró pillanatait emeli irodalmi szintre – sokszor nevetünk rajta, de közben magunkra ismerünk. Lackfi stílusa beszélgetős, közvetlen, mintha egy kávé mellett mesélne: van benne játékosság, önirónia és sok-sok szeretet az élet iránt.

 

Szerintem ez a kötet tökéletes választás azoknak, akik szeretnek “csipegetve” olvasni, akár pár percet szánva egy-egy írásra. Különösen jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki szereti a könnyed, mégis tartalmas prózát, és nyitott a mindennapokból fakadó bölcsességekre.

 

Ez a kötet igazi „léleksimogató”: tökéletes választás egy hosszú nap végén, amikor csak pár percünk van olvasni, de szeretnénk feltöltődni egy kis derűvel és szeretettel.

Ha valaki, hát Lackfi János tudja, hogyan kell a hétköznapokból irodalmat varázsolni. A magam szakálla című kötete pontosan ezt teszi: egyszerre szórakoztat, meghat, és közben új szemszögből láttatja velünk az élet apró és nagy pillanatait.

A könyvben családi anekdoták, gyerekkori élmények, furcsa és abszurd helyzetek váltják egymást. Hol a nagypapa féktelen motorozásán nevetünk, hol a szuperhíró-nagymama történetén mosolygunk, máskor pedig megállunk egy-egy mondatnál, mert annyira szívbemarkolóan őszinte. Lackfi úgy képes szólni a hétköznapokról, hogy közben mindig megérint bennünket – akár egy nevetséges félresikerült történettel, akár egy apai vallomással a szülőszoba falai közül.

Ez a kötet olyan, mint egy kavalkád: egyszerre könnyed és komoly, groteszk és megható. Az író nyelvi játékossága, humora és életigenlése minden sorban ott van, még akkor is, amikor fájdalmasabb emlékeket idéz fel.

A magam szakálla nem egy hagyományos regény, inkább egy színes, vidám-szomorú életmozaik, amit jó kézbe venni, jó belelapozni – mert mindig találunk benne valamit, ami ismerős, ami a mi életünkre is rímel.

Ha szereted a történeteket, amelyek egyszerre nevettetnek meg és késztetnek elgondolkodásra, akkor ezt a könyvet biztosan élvezni fogod.

 

Ha kedveled a könnyed, mégis elgondolkodtató írásokat, és szeretnél egy kis humort csempészni a mindennapokba, A magam szakálla biztosan a polcod kedvence lesz!

 

Köszönöm a lehetőséget Lackfi Jánosnak!

Köszönöm, hogy elolvashattam ezt a kötetet!