Ami Shael: Közelről végig

 

Ami Shael: Közelről végig – Amikor a legnagyobb hőstett az, hogy emberek maradunk

 

Vannak könyvek, amelyek hangosak. Tele vannak fordulatokkal, drámával, látványos jelenetekkel. És vannak olyanok is, amelyek szinte észrevétlenül lopják be magukat az olvasó szívébe. Nem emelik fel a hangjukat, mégis mélyebben hatnak, mint sok harsány történet. Ami Shael Közelről végig című regénye pontosan ilyen.

Ez a könyv nem akar mindenáron sokkolni vagy könnyeket kicsikarni. Inkább csendesen leül mellénk, és elkezd mesélni négy fiatal életéről, akik a kétezres évek Budapestjén próbálják megtalálni önmagukat. Miközben olvastam, egyre inkább az volt az érzésem, hogy nem csupán egy történetet követek végig, hanem valódi emberek életébe nyerek bepillantást. Olyan emberekébe, akik hibáznak, szeretnek, csalódnak, újrakezdik, és közben próbálnak kapaszkodót találni egy sokszor kiszámíthatatlan világban.

 

Négy történet, egyetlen nagy egész

A regény egyik legizgalmasabb sajátossága a szerkezete. Négy főszereplő történetét követjük felváltva, ami elsőre talán széttartónak tűnhet, ám a szerző olyan természetesen fűzi össze a különböző nézőpontokat, hogy néhány fejezet után már teljesen magától értetődővé válik ez a felépítés.

Minden alkalommal, amikor egy szereplő történetszála véget ért, egy kicsit sajnáltam, hogy el kell búcsúznom tőle. Aztán néhány oldal múlva már ugyanilyen kíváncsian merültem el a következő életében. Ez a váltakozó narráció végig fenntartotta az érdeklődésemet, miközben fokozatosan egyetlen nagy mozaikká álltak össze az események.

Ez nem csupán technikai bravúr. A szerző ezzel is azt mutatja meg, hogy minden ember története összefügg másokéval, még akkor is, ha első pillantásra teljesen különböző életet élnek.

 

Családi örökség – amit magunkkal viszünk

A könyv egyik legerősebb témája a család hatása.

Mindannyian hozunk magunkkal valamit gyermekkorunkból. Jó példákat, rossz beidegződéseket, szeretetet vagy éppen annak hiányát. A Közelről végig érzékenyen mutatja meg, hogy ezek a minták mennyire mélyen képesek meghatározni a felnőtt életünket.

A négy főszereplő négy teljesen különböző családból érkezik. Más anyagi háttér, más neveltetés, más problémák, mégis ugyanazt keresik: hogy valaki valóban értse őket.

A regény egyik legfontosabb felismerése számomra az volt, hogy a múlt ugyan meghatároz bennünket, de nem kell örökké foglyul ejtenie. A változás lehetősége mindig ott van, még akkor is, amikor úgy érezzük, már minden elveszett.

 

A szeretet megtartó ereje

Kevés könyv beszél ilyen hitelesen a szeretetről.

Nem romantikus, idealizált formában, hanem hétköznapi gesztusokon keresztül. Egy odafigyelő beszélgetésben. Egy váratlan segítségben. Egy közösen elfogyasztott süteményben. Egy antikváriumban eltöltött délutánban.

A történet egyik legszebb üzenete számomra az volt, hogy a szeretet nem mindig látványos. Sokszor egészen apró dolgokban jelenik meg.

És talán éppen ezek azok a pillanatok, amelyek végül megmentenek bennünket.

A könyvben különösen fontos szerepet kap az antikvárium is. Nem csupán helyszín, hanem valódi menedék. Egy olyan tér, ahol lelassul az idő, ahol lehet gondolkodni, beszélgetni, gyógyulni.

Nagyon szerettem ezt a motívumot. Könyvmolyként különösen közel állt hozzám az a gondolat, hogy az irodalom és a történetek képesek kapaszkodót nyújtani a legnehezebb időszakokban is.

 

Barátság, amely valóban megtart

A regény egyik legszebb rétege az igaz barátság bemutatása.

A szereplők nem tökéletesek. Néha félreértik egymást, hibáznak, megbántják a másikat, mégis képesek újra és újra egymás felé fordulni.

Ez a fajta emberi kapcsolat ma különösen értékesnek tűnik.

Sok történet a romantikus szerelem köré épül, itt azonban legalább akkora hangsúlyt kapnak a baráti kapcsolatok is. A könyv arra emlékeztet, hogy néha egy igaz barát épp akkora ajándék, mint egy társ.

 

Valóságosnak érzett szereplők

Olvasás közben többször is azon kaptam magam, hogy azon gondolkodom: vajon léteznek ezek az emberek?

Annyira hitelesek, annyira természetesen viselkednek, hogy nehéz elhinni, hogy csupán egy regény szereplői.

Különösen megfogott a történetben szereplő különleges hangú lány alakja. Többször is eszembe jutott, milyen jó lenne meghallgatni azokat a rádióadásokat, vagy akár valóban létező lemezeket hallani tőle.

Ez talán a szerző egyik legnagyobb erénye: olyan világot teremt, amelyről szeretnénk elhinni, hogy valóság.

 

Egy könyv, amely fáj – de nem vesz el semmit

Az olvasók egyik mondata különösen megragadt bennem:

„Úgy sétál oda és vissza a fájdalomküszöbön, hogy nem égeti ki az olvasóból az életörömet és az együttérzést.”

Kevés ennél pontosabb megfogalmazást tudnék elképzelni.

A Közelről végig beszél veszteségről, csalódásról, szegénységről, szeretetlenségről és kilátástalanságról is.

Mégsem válik nyomasztóvá.

A történet minden fájdalma mellett végig ott marad a remény. Az a halk, de kitartó remény, hogy az emberek képesek változni. Hogy lehet újrakezdeni. Hogy egyetlen kedves szó vagy gesztus is elindíthat valakit egy jobb irányba.

 

Stílus és hangulat

Ami Shael prózája letisztult, érzékeny és rendkívül képszerű.

Nem használ felesleges díszítéseket, mégis minden jelenet élővé válik. Budapest utcái, az antikvárium polcai, a szereplők apró gesztusai mind filmszerűen elevenednek meg.

Nagyon tetszett, hogy a szerző nem akar minden kérdésre választ adni. Meghagyja az olvasónak a gondolkodás szabadságát, és hagyja, hogy saját maga töltse ki az üresen hagyott részeket.

Ez teszi igazán személyes olvasmánnyá.

 

Kinek ajánlom?

A Közelről végig elsősorban azoknak szól, akik szeretik a karakterközpontú történeteket.

Ha fontosabb számodra az emberi lélek ábrázolása, mint a folyamatos akció, ha szereted az olyan könyveket, amelyek lassan bontakoznak ki, mégis mély nyomot hagynak benned, akkor ez a regény jó választás lehet.

Eszembe jutott róla Fredrik Backman világa is. Nem azért, mert hasonló történetet mesél, hanem mert ugyanazzal az empátiával fordul a szereplői felé. Ugyanakkor Ami Shael saját hangon szólal meg, és ettől válik igazán különlegessé.

 

Összegzés

A Közelről végig számomra nem egyszerűen egy regény volt, hanem emlékeztető arra, hogy az emberekben még mindig rengeteg jóság van.

Arra tanít, hogy a szeretet, az odafigyelés, a barátság és a változás képessége sokszor fontosabb minden látványos hőstettnél.

Ez egy olyan könyv, amely nem harsány, nem akar mindenáron sokkolni. Inkább csendesen megérinti az olvasót, és még jóval az utolsó oldal után is vele marad.

Ha szereted az emberközeli történeteket, az érzékenyen megrajzolt karaktereket és azokat a regényeket, amelyek egyszerre fájnak és gyógyítanak, akkor bátran ajánlom Ami Shael Közelről végig című könyvét.

Néha valóban elég egy jó történet, egy csésze tea, néhány hókifli… és néhány ember, aki hisz bennünk.

 

Köszönöm a lehetőséget Ami Shaelnak!

Köszönöm, hogy elolvashattam ezt a kötetet!