Tasmina Perry: Viszlát, mennyország!

T

asmina Perry: Viszlát, mennyország! – Amikor egy 783 oldalas könyv is kevésnek bizonyul

Vannak könyvek, amelyeket lassan, apránként olvas az ember. És vannak olyanok, amelyek egyszerűen beszippantanak, és azt veszed észre, hogy már hajnal van, de még mindig csak „egy fejezetet” szeretnél elolvasni.

Nálam a Viszlát, mennyország! pontosan ilyen élményt nyújtott.

Ezt a közel 800 oldalas regényt egy tíznapos nyaralásra vittem magammal. Azt gondoltam, bőven kitart majd az egész utazás alatt. Tévedtem. A nyaralás felénél már az utolsó oldalt is becsuktam.

A történet egyszerűen nem engedte, hogy letegyem.

Ennek az olvasásnak számomra volt egy fontos tanulsága is: hiába készül az ember egy mozgalmas nyaralásra, legalább két könyvet érdemes magával vinnie.

Az egyik kedvenc írónőm

Tasmina Perry régóta az egyik kedvenc szerzőm. Szerencsére az összes magyarul megjelent regénye ott sorakozik a könyvespolcomon, és szinte mindegyik maradandó olvasmányélményt nyújtott.

Ami igazán megfogott az írónő stílusában, hogy mesterien ötvözi a romantikát, a krimit és a családi drámát. A történeteiben mindig ott lapul valamilyen titok, amely lassan bontakozik ki, miközben a szereplők életét is mélyen megismerhetjük.

Ezért is jut róla mindig eszembe Elizabeth Adler, akinek a regényeit szintén nagyon szeretem.

A csillogó felszín mögött

A könyv már a borítóján is elárulja, mire számíthatunk: intrika, szex, luxus, pénz és csillogás.

És valóban.

Tasmina Perry ezúttal is elkalauzol bennünket a gazdagok és híresek világába, ahol elegáns partik, luxusvillák, magánszigetek, yachtok és méregdrága szállodák váltják egymást.

De a csillogó felszín alatt egészen más történet húzódik.

A pénz és a siker mögött ott vannak a régi sérelmek, a családi titkok, a bosszú, az árulás és azok a döntések, amelyek évekkel később is meghatározzák a szereplők életét.

A történet négy egykori jó barát – Grace, Alex, Sasha és Miles – sorsát követi nyomon. Egy tragikus éjszaka örökre megváltoztatja az életüket, majd tíz évvel később újra összehozza őket a múlt.

A regény egyik legnagyobb erőssége éppen az, hogy fokozatosan tárja fel ezt a múltat. Minden újabb fejezet újabb kérdéseket vet fel, és mire választ kapnánk az egyikre, máris érkezik a következő rejtély.

Egyetlen pillanatra sem ül le

Ami számomra különösen pozitív volt, hogy a közel nyolcszáz oldal ellenére egyszer sem éreztem vontatottnak a történetet.

Nem voltak olyan részek, amelyeket át akartam volna ugrani.

Mindig történt valami.

Hol egy újabb titokra derült fény, hol egy váratlan fordulat következett, vagy éppen egy szereplő múltjából tudtunk meg valami fontos részletet.

Ez az a fajta könyv, amely folyamatosan fenntartja az olvasó kíváncsiságát.

Hiteles karakterek

Nagyon szerettem, hogy a szereplők nem egysíkúak.

Mindegyiküknek megvan a maga története, hibája, gyengesége és motivációja. Senki sem tökéletes, és éppen ettől válnak emberivé.

Bár Miles karaktere helyenként kifejezetten ellenszenves, mégis érthetővé válik, hogyan jutott el odáig, ahol tart.

Grace, Alex és Sasha története pedig ugyanilyen izgalmas fejlődési ívet jár be.

Az írónő időt szán arra, hogy valóban megismerjük őket, és ennek köszönhetően a végére már szinte régi ismerősként búcsúztam el tőlük.

Miért szeretem Tasmina Perry könyveit?

Mert sosem csak romantikus regényeket ír.

A szerelem mellett mindig jelen van valamilyen rejtély, családi titok vagy bűnügyi szál is, amely folyamatosan mozgásban tartja a történetet.

Ez az a kombináció, amit olvasóként nagyon szeretek.

Nemcsak a szerelmi történet érdekel, hanem az is, hogy vajon mi történt a múltban, ki mond igazat, és hogyan áll össze végül a teljes kép.

Összegzés

A Viszlát, mennyország! számomra ismét bebizonyította, hogy Tasmina Perry méltán tartozik a kedvenc írónőim közé.

Izgalmas, fordulatos, romantikus, drámai és végig rendkívül olvasmányos történetet kaptam, amely közel nyolcszáz oldal ellenére sem veszített a lendületéből.

Ha szereted a családi titkokkal átszőtt romantikus thrillereket, a fényűző helyszíneket és az olyan regényeket, amelyek minden fejezet végén arra késztetnek, hogy még egy kicsit tovább olvass, akkor bátran ajánlom ezt a könyvet.

Én biztos vagyok benne, hogy egyszer még újra előveszem.

Egy sodró lendületű, fordulatos történet, amelyet szinte lehetetlen letenni.