Agócs Orsolya: 2-3-4 perces ébresztő mesék – Amikor a reggelek végre mosollyal kezdődhetnek
A legtöbb kisgyermekes családban a reggelek korántsem olyan nyugodtak, mint amilyennek elképzeljük őket. Az ébresztő megszólal, kezdődik a készülődés, de a gyerek még legszívesebben visszabújna a takaró alá. Ismerős a sokadik „Kelj fel!”, „Siess!”, „El fogunk késni!” mondat? Valószínűleg sok szülő ilyenkor csak arra vágyik, hogy a nap ne feszültséggel induljon. Éppen erre a mindennapi problémára kínál kedves és kreatív megoldást Agócs Orsolya 2-3-4 perces ébresztő mesék című könyve, amely első pillantásra is különleges vállalkozásnak tűnik.
Bevallom, korábban még nem találkoztam olyan mesekönyvvel, amelyet kifejezetten a reggeli ébredés megkönnyítésére írtak volna. Esti meséből számtalan létezik, altatómese is bőven akad a könyvesboltok polcain, de a reggeli rutinra építő történetek igazi ritkaságnak számítanak. Éppen ezért már az alapötlet is felkeltette az érdeklődésemet.
A könyv központi szereplője Pók Peti, aki kedves, kíváncsi és szerethető karakterként vezeti végig a gyerekeket különféle kalandokon. Talán elsőre meglepőnek tűnhet, hogy éppen egy pók lett a főhős, hiszen sok gyermek tart ezektől a kis állatoktól. Agócs Orsolya azonban nagyon ügyesen fordítja ezt a kezdeti idegenkedést kíváncsisággá. Pók Peti nem ijesztő, hanem barátságos, csetlő-botló figura, akivel könnyű együtt érezni, és akinek történeteit a gyerekek örömmel követhetik.
A könyv legnagyobb különlegessége azonban nem is a főszereplő, hanem maga a felépítése. A történetek pontosan 2, 3 vagy 4 perc alatt olvashatók fel, így minden család könnyedén kiválaszthatja, hogy az adott reggelen mennyi ideje jut egy közös mesére. Ez elsőre talán apróságnak tűnik, valójában azonban zseniális ötlet. A szülők pontosan tudják, hogy néhány perc alatt végeznek, mégsem kell attól tartaniuk, hogy egy hosszabb mese miatt késésbe kerülnek.
Ez a tudatos szerkesztés szerintem az egyik legnagyobb erőssége a kötetnek.
A rövidebb történetek finoman segítik az álomból való ébredést, míg a hosszabb mesék már aktívabban bevonják a gyerekeket. Mire a történet végére érünk, sokszor már természetes módon elkezdődik az öltözködés vagy a reggeli készülődés is. A mese így nem megszakítja a reggelt, hanem annak szerves részévé válik.
Különösen tetszett, hogy minden történet végén egy-egy kérdés várja az olvasókat. Ezek első pillantásra egyszerű beszélgetésindítóknak tűnnek, valójában azonban sokkal többet jelentenek ennél. Lehetőséget adnak arra, hogy a szülő és a gyermek néhány percet valóban egymásra figyelve töltsön el. Miközben felveszik a cipőt vagy elfogyasztják a reggelit, szóba kerülhetnek érzések, élmények, félelmek vagy akár a nap várható eseményei.
Úgy gondolom, hogy ez az apró pedagógiai ötlet teszi igazán különlegessé a könyvet.
A reggeli kapkodás helyett ugyanis pár perc közös gondolkodás kezdődik.
A történetek nemcsak szórakoztatnak, hanem fejlesztik is a gyerekeket. Segítik a szövegértést, bővítik a szókincset, fejlesztik a kommunikációs készséget, miközben az érzelmek felismerésére és megfogalmazására is ösztönöznek. A gyerekek nem pusztán hallgatják a mesét, hanem aktív részeseivé válnak annak.
Szülőként különösen értékesnek érzem, hogy a könyv nem akar túl sokat tanítani egyszerre. Nem moralizál, nem oktat ki, hanem játékosan vezeti végig a gyerekeket a történeteken. A tanulságok természetesen épülnek be a mesékbe, így a közös olvasás valódi élménnyé válik.
Agócs Orsolya stílusa kellemesen könnyed. A mondatok rövidek, jól követhetők, mégis kellően színesek ahhoz, hogy fenntartsák a kisebb gyerekek figyelmét is. A humor finoman jelenik meg a történetekben, a nyelvezet pedig pontosan igazodik az óvodás és kisiskolás korosztályhoz.
A könyv vizuális megjelenése is nagyon igényes. A keménytáblás kivitel strapabíró, ami egy gyakran használt gyerekkönyvnél különösen fontos szempont. Az illusztrációk vidámak, színesek és szerethetőek, így a gyerekek napközben is szívesen újra előveszik a kötetet, nemcsak reggelente.
A könyv egyik legnagyobb erénye számomra mégis az, hogy képes átkeretezni a reggeli készülődést. Sok családban ez a napszak tele van feszültséggel, sürgetéssel és konfliktusokkal. Ez a kötet azonban arra emlékeztet bennünket, hogy néhány perc közös mese nem elvesz az időből, hanem hozzáad a naphoz. Egy szeretetteljes reggeli élmény sokszor többet ér, mint az a néhány perc, amit a sietséggel próbálunk megnyerni.
Természetesen a könyvnek is vannak sajátosságai. Mivel a történetek rövidek és könnyen olvashatók, könnyű lenne egy délután alatt végigolvasni az egész kötetet. Szerintem azonban éppen az a varázsa, hogy nem egyszerre fogyasztjuk el, hanem napról napra, apránként válik a család reggeli rutinjának részévé. Így a gyerekek minden reggel kíváncsian várhatják, vajon milyen új kaland vár Pók Petire.
A könyv ráadásul újraolvasható. A kisebb gyerekek kifejezetten szeretik az ismétlődő történeteket, hiszen ezek biztonságérzetet adnak számukra. Ezért egyáltalán nem érzem hátránynak, hogy idővel újra elő kell venni a már ismert meséket.
Összességében a 2-3-4 perces ébresztő mesék jóval több, mint egy egyszerű mesekönyv. Inkább egy kedves segítőtárs a kisgyermekes családok mindennapjaiban. Egy olyan kötet, amely megmutatja, hogy a reggeli készülődés nem feltétlenül kell, hogy kapkodásról és veszekedésről szóljon. Néhány perc mese, egy szerethető főhős és néhány közösen megválaszolt kérdés elegendő lehet ahhoz, hogy a nap mosollyal kezdődjön.
Szívből ajánlom minden óvodás és kisiskolás gyermeket nevelő családnak, különösen azoknak, ahol a reggeli ébredés rendszeresen komoly kihívást jelent. Ez a könyv nem csodaszert kínál, hanem egy szeretetteljes lehetőséget arra, hogy a nap első percei ne a sürgetésről, hanem az egymásra figyelésről szóljanak. És talán éppen ez az, amire a mai rohanó világban a legnagyobb szükségünk van.
Köszönöm a lehetőséget a Kolibri Kiadó nak!
Köszönöm, hogy elolvashattam ezt a kötetet!

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése