Sarah Robbie: Atina

 

Atina – emlékek, amelyek a testben maradnak

– amikor a múlt nem enged el

 

Vannak thrillerek, amelyek egyszerűen csak izgalmasak. És vannak olyanok, amelyek lassan bekúsznak az ember gondolatai közé, miközben végig ott motoszkál bennünk a kérdés: mi van, ha nem emlékezni a legijesztőbb dolog… hanem emlékezni?

Sarah Robbie Atina című regénye számomra pontosan ilyen könyv volt.

A történet már az első oldalaktól feszültséggel teli. Atina Black gyilkossági nyomozó egy autóbaleset után tér magához a kómából, azonban az addigi életéből semmire sem emlékszik. Nem ismeri fel a férjét, nem emlékszik a múltjára, és lassan már abban sem biztos, hogy kiben bízhat.

Az alapszituáció önmagában is erős, de a regény igazi ereje szerintem nem csak a nyomozásban vagy a fordulatokban rejlik, hanem abban a nyugtalanító érzésben, amely végig ott lebeg a történet felett.

Mert hiába felejt az agy… a test emlékezik.

Ez a gondolat különösen erősen végigkíséri az egész könyvet. Atina rémálmai, megmagyarázhatatlan érzései és ösztönös reakciói mind azt sugallják, hogy a múlt nem tűnik el attól, hogy nem emlékszünk rá.

Olvasás közben folyamatosan bizonytalanságban voltam. Ki mond igazat? Mi történt valójában? És vajon Atina saját emlékei mennyire megbízhatóak?

Nagyon tetszett, hogy a történet nem akar mindent azonnal megmagyarázni. Lassan építkezik, apránként adagolja az információkat, miközben egyre sötétebbé válik a hangulat. Az ember szinte együtt nyomoz a főszereplővel.

Atina karaktere különösen érdekes volt számomra. Nem a klasszikus „erős női főhős”, hanem egy sérült, bizonytalan ember, aki próbál kapaszkodókat találni egy teljesen szétesett világban. Talán pont ettől válik hitelessé.

A regényben a thriller elemek mellett nagyon erősen jelen van a pszichológiai feszültség is. Nemcsak azt akarjuk megtudni, mi történt, hanem azt is, hogy egy ember hogyan tud szembenézni saját múltjával – különösen akkor, ha az talán sokkal sötétebb, mint gondolta.

A misztikus elemek is jól működtek a történetben. Nem uralják a regényt, inkább fokozzák azt a nyomasztó érzést, hogy valami nincs rendben. Hogy a valóság nem teljesen az, aminek látszik.

A könyv egyik legnagyobb erőssége számomra a hangulata volt. Sötét, feszült és kissé álomszerű. Olyan történet, amely olvasás közben beszippantja az embert, és nehéz letenni.

Az Atina egy fordulatos, pszichológiai mélységekkel átszőtt thriller, amely nemcsak a titkokról szól, hanem az emlékezésről, a traumáról és arról is, hogy néha a saját múltunk lehet a legveszélyesebb ellenfelünk.

Ha szereted azokat a történeteket, ahol semmi sem teljesen biztos, és az igazság minden újabb oldallal még nyugtalanítóbbá válik, akkor ezt a könyvet érdemes kézbe venni. 🖤

 

 

Köszönöm a lehetőséget Sarah Robbie-nak!

Köszönöm, hogy elolvashattam ezt a kötetet!