Egy csúnya nő – több mint egy lélektani regény
– amikor a
legnagyobb harcot önmagunkkal vívjuk
Vannak könyvek, amelyek
kényelmetlenül őszinték. Nem próbálnak szépíteni, nem idealizálják a
kapcsolatokat vagy az emberi természetet, hanem megmutatják mindazt, amit a
legtöbben igyekszünk elrejteni mások – és sokszor saját magunk – elől is. Ákody
Zsuzsa Egy csúnya nő című regénye számomra pontosan ilyen olvasmány
volt.
Már a cím is erős
érzelmeket vált ki az emberből. Mit jelent „csúnyának” lenni? Külsőt?
Lelkiállapotot? Önértékelési problémát? Vagy talán azt az érzést, amikor valaki
egész életében úgy érzi, nem elég jó?
A könyv központi
alakja, Nola, mélyen összetett karakter. Egy nő, aki saját vágyai, múltja és be
nem teljesült szerelmeinek útvesztőjében próbál eligazodni. Az ő története
azonban jóval több egyszerű szerelmi csalódásnál. Sokkal inkább szól arról,
hogyan formál bennünket a gyerekkorunk, a szeretethiány, az elutasítás és a
megfelelési kényszer.
Nagyon érdekes volt
számomra a regény narratív megoldása is. Az, hogy Nola naplószerű, érzelmileg
túlfűtött részeit az író kommentáló fejezetei egészítik ki, különleges
kettősséget teremtett. Egyszerre látjuk a történetet belülről – a vágyak,
sérülések és sóvárgások oldaláról –, és kívülről, elemzőbb szemszögből is.
Ez a kettősség végig
fenntartja a feszültséget.
A regény egyik
legerősebb vonása számomra az volt, hogy nem fél kimondani kellemetlen
dolgokat. Beszél irigységről, megcsalásról, függőségekről, elhallgatott
vágyakról és olyan kapcsolatokról, amelyek kívülről talán rendezettnek tűnnek,
belül azonban lassan szétesnek.
És talán éppen ettől
válik hitelessé.
A szereplők nem
tökéletesek. Sőt. Sokszor kifejezetten nehéz velük együtt érezni. De ettől
emberiek. Oszkár múltja, Emma bizonytalansága vagy Nola önmarcangoló gondolatai
mind azt mutatják meg, hogy mennyire bonyolultak tudnak lenni az emberi
kapcsolatok.
Olvasás közben többször
is azt éreztem, hogy ez a könyv nemcsak a szereplőkről szól, hanem társadalmi
tükröt is tart elénk. Arról, hogyan ítélkezünk mások felett, miközben magunk is
tele vagyunk titkokkal, hiányokkal és félelmekkel.
A Egy csúnya nő
nem könnyed olvasmány. Sokszor nyomasztó, fájdalmas és nagyon őszinte. De
közben gondolatébresztő is. Olyan könyv, amely után az ember egy kicsit tovább
gondolkodik az emberi kapcsolatokról, a női önképről és arról, mennyi mindent
hordozunk magunkban a múltunkból.
Ez a regény nem akar
mindenkinek tetszeni.
Viszont mer őszinte
lenni.
És talán pont ezért
ennyire erős. 🖤
Köszönöm a lehetőséget Ákody Zsuzsának!
Köszönöm, hogy elolvashattam ezt a
kötetet!

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése