David Almond Csókás nyár című regénye egyike azoknak a könyveknek, amelyek finoman, de mélyre hatolnak. Az angol író sajátos, költői hangon írja meg a kamaszkor határmezsgyéjén egyensúlyozó Liam történetét – egy olyan nyarat, amely már sosem ismételhető meg. A kötet nem harsány, nem sokkoló, de szinte láthatatlanul nyit ablakot a veszteség, az átalakulás és a remény témáira.
Liam épp egy komoly családi tragédiát él át, amikor megismerkedik egy különös fiúval, Crystal Fallsszal, aki szinte mitikus figuraként érkezik a történetbe. Crystal más, mint a többiek: csodabogár, kívülálló, de egyben olyan ember, aki kérdéseket tesz fel – nemcsak másoknak, hanem saját magának is. A regényben szép ívben épül ki kettőjük barátsága, és a könyv egyik legnagyobb ereje épp ebben a kapcsolatban rejlik.
Almond varázslatosan vegyíti a valóságot és a képzeletet. Bár sokszor érződik mágikus realizmus a történetben, a regény mégis nagyon is földhözragadt kérdéseket feszeget: hogyan birkózunk meg a gyásszal, mi a barátság lényege, és hogyan fedezzük fel újra önmagunkat, amikor úgy tűnik, minden szétesett?
A Csókás nyár lassú, kontemplatív olvasmány, ami nem igényel látványos fordulatokat. Inkább érzésekkel, hangulatokkal, nyári fényekkel és sötétségekkel dolgozik. Ez a könyv azoknak való, akik szeretik az irodalmat, ami hagy időt a csendre is – és nem félnek attól, ha egy könyv nem ad minden kérdésre választ.
Ajánlom:
- kamaszoknak, akik épp keresik önmagukat,
- felnőtteknek, akik szeretnének visszanézni egy fontos, formáló nyárra,
- és mindenkinek, aki hisz abban, hogy a képzelet néha valóságosabb, mint az, amit a szemünkkel látunk.



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése