Mészöly Ágnes:
Márta evangéliuma
(A láthatatlan
szolgálat, ami nélkül a világ összeomlana)
🌿 A Márták köztünk élnek
A regény
alapgondolata már a fülszövegből is mélyen emberi: „A Márták köztünk élnek.
Arról lehet őket megismerni, hogy láthatatlanok.”
És valóban – mindannyian ismerünk ilyen nőket. Azokat, akik mindig ott vannak,
ha elromlik valami, akik összefogják a családot, rendezik a vitákat, és akik
nélkül a mindennapok egyszerűen nem működnének.
Mészöly Ágnes
nemcsak bibliai értelemben értelmezi újra Márta alakját, hanem a mai világ
Mártáira is ráirányítja a figyelmet: azokra a nőkre, akik csendben,
háttérben, sokszor köszönet nélkül viszik a vállukon a világot.
✝️ Két történet, két világ, egy közös kérdés
A regény két
szálon fut. Az egyik a bibliai Márta történetét meséli újra – Jézus
történetét az ő szemszögéből. Itt az evangélium szelíd, emberközeli, és Mészöly
érzékenyen bontja ki azt a feszültséget, ami Mária és Márta alakja között
mindig is ott volt: a cselekvés és a lelkiség, a szolgálat és az elmélyülés
között.
A másik szál a
jelenkori Márti története: egy negyvenes, dolgozó nőé, aki mindent
megtesz a családjáért, férjéért, gyerekeiért, barátaiért – és közben lassan
elfogy. Ő is Márta, csak modern változatban. Az ő „evangéliuma” a hétköznapok
fáradtságáról, a csendes önfeláldozásról, a női láthatatlanságról szól.
A két történet
egymásba fonódása nem tökéletes – sokan érzik erőltetettnek a párhuzamot, de
talán éppen ez a törés a könyv legemberibb pontja. Mert a hit és az élet, a
lélek és a valóság ritkán simul egymáshoz hibátlanul.
💬 Szolgálat vagy feláldozás?
A könyv egyik
legfontosabb kérdése: hol van a határ a szeretetből fakadó szolgálat és az
önfeláldozás között?
Mikor válik a gondoskodás kényszerré, mikor a szeretet önmegtagadássá?
Mészöly finoman, de fájdalmas pontossággal mutatja meg azt a pillanatot, amikor
az ember elveszíti a kapcsolatát azzal, amiért eredetileg mindent tett: a
szeretettel, a hittel, az önmagával való békével.
A bibliai
Márta is küzd ezzel – és a mai Márti is.
Mindketten jót akarnak, de a lélek néha lemarad a tettek mögött. És
ekkor történik meg az, amit a szerző nagyon szépen sugall: a szolgálatból
áldozat lesz, az áldozatból pedig kiüresedés.
🌸 A nők csendes ereje
A regény egyik
legnagyobb erénye, hogy láthatóvá teszi a láthatatlan női életet.
Nem a hősöket, nem a középpontban állókat, hanem azokat, akik háttérben
maradnak, de nélkülük minden szétesne.
Mészöly Ágnes
nagy empátiával, szelíd humorral és aprólékos részletekkel ír a női lét
fáradtságáról, az „örök készenlétről”, a gondoskodás árnyékában húzódó
magányról.
És miközben olvassuk, önkéntelenül is magunkra ismerünk: hiszen mindannyiunkban
él egy kis Márta és egy kis Mária.
🌕 Hit, lélek, mindennapok
A Márta
evangéliuma nem klasszikus vallási regény, hanem lélektani tükör.
Nem prédikál, hanem megmutat. Nem ítél, hanem kérdez.
És a kérdései azok, amelyek a legfontosabbak:
– Tudunk-e szeretni anélkül, hogy közben kiürüljünk?
– Mikor válik a segítés önfeladásává?
– Mi marad belőlünk, ha mindig másokat tartunk fontosabbnak?
A regényben
benne van mindaz, ami nőként, anyaként, feleségként vagy épp emberként
mindannyiunkat érint.
📖 Összegzés
Mészöly Ágnes
könyve egyszerre megható, elgondolkodtató és emberközeli.
Nem hibátlan – de talán épp ezért működik. Mert nem akar tökéletes lenni, csak
őszinte.
A Márta
evangéliuma nemcsak a bibliai Márta, hanem minden mai Márta története.
Azoké, akik mindig ott vannak, ha szükség van rájuk.
Akik tartják a hátteret, miközben a világ a színpadon zajlik.
És akik néha elfelejtik, hogy a szeretet szolgálata csak akkor marad
szeretet, ha benne van a Lélek.
„Lehetünk
Máriák vagy Márták – csak sose felejtsük el, kiért és honnan merítjük az erőt.”
Köszönöm
a lehetőséget Mészöly Ágnesnek!
Köszönöm, hogy elolvashattam ezt a
kötetet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése