A Vérbeli nyomozók sorozat ötödik része talán a legmegrázóbb és legérzelmileg legmélyebb kötet mind közül. A történet már az első oldalakon olyan intenzív drámával indít, ami alapjaiban rengeti meg a szereplők életét: Eszter a 39. héten, egy kapitánysági babaváró bulin életveszélyes támadás áldozata lesz, és bár ő túléli, a kisfiát, Kristófot elveszíti – ezt a tragédiát pedig sem ő, sem Viktor nem tudja feldolgozni egyik napról a másikra. (Lásd a nyitójelenetet a fájdalmas konfrontációval: 1–2.oldal.)
💔 A gyász, amit
szinte lehetetlen elbírni
A könyv egyik legerősebb eleme, hogy hitelesen
és nyers őszinteséggel mutatja be a gyászt, azt a szétszakító, üres, dühtől
és önvádtól átitatott állapotot, amelybe Eszter kerül. A karakter már korábban
is erős, makacs és érzelmeit elrejtő nő volt, de itt végleg bezár. Nem enged
közel senkit – még Viktort sem, pedig a férfi éjszakákon át mellette virraszt
(pl. az egyik megrázó jelenet Viktor megtöréséről a 15. oldalon).
Eszter önbüntetése, amely megjelenik a
fájdalomcsillapítók visszautasításában, az extrém edzésben, a sebkötések
felszakadásában, és a határátlépéseiben, döbbenetes és nagyon emberi.
(Vérző seb, újravarrás érzéstelenítő nélkül – oldal 12–13. )
Talán ez a legdrámaibb része a könyvnek.
🖤 Viktor és
Eszter kapcsolata: törött, de még él
A kötet csodaszépen mutatja be:
- a
haragot,
- a
bűntudatot,
- a vágyat
arra, hogy visszakapják egymást,
- és azt,
hogy ez talán lehetetlen.
Viktor teljesen összetörik, folyamatosan mellette
van, mégis Eszter a gyász fala mögül semmit sem lát belőle. A kettejük
közti láthatatlan, mégis tapintható kötés gyönyörűen van ábrázolva.
A könyv egyik legszebb mondata Viktor szájából
hangzik el, miközben Eszter alszik (vagy annak tetteti magát), és a férfi
összeroppan mellette. Ez az egyik legérzelmesebb jelenet a kötetben.
🔨 A nyomozás:
kalapácsos sorozatgyilkos
Miközben Eszter darabokra hullik, a speciális
részleg új ügyet kap: kalapáccsal meggyilkolt házaspárok sora.
Minden áldozat gyermektelen, a támadó fejre mért
brutális ütésekkel öl, a kalapácsot mindig a helyszínen hagyja – és az
ujjlenyomatok kizárólag az áldozatoktól származnak. (Ügyismertetés: 7–10. oldal.)
Eszter ebben az ügyben talál valamennyi menekülést: a munka az egyetlen,
ami nem engedi széthullani.
A nyomozás részletei nagyon izgalmasak:
- házaspár
→ házaspár → házaspár
- mindegyik
ugyanazzal a módszerrel kivégezve
- semmilyen
kapcsolat nincs közöttük
- mégis:
túl “tiszta”, túl “megkomponált”, hogy véletlen legyen
Ez egy kifejezetten feszült, erős krimiszál, tele
kérdésekkel, indítékokkal, elméletekkel.
🥊 Eszter újabb
határokat lép át
A küzdősport, az edzőtermi jelenetek és az
önpusztító rutinok rengeteg érzelmet hordoznak. A “Noel” nevű férfi megjelenése
új színt hoz, és bár Eszter elutasítja – a jelenlétének dramaturgiai szerepe
van: megmutatja, mennyire vékony a határ a menekülés és a továbblépés
illúziója között.
🎄 A karácsonyi
fejezet: törékeny béke
A karácsonyi
szetörni még jobban – de a nő pontosan érzi, hogy
mindenki “rá figyel”.
A belső monológjai, a hallgatása, a visszafogottsága kegyetlenül valóságos.
⭐ Összegzés
A bűntudat méltó folytatása a Vérbeli nyomozók sorozatnak,
de talán a legfájdalmasabb és legérzelmesebb rész eddig.
Ez a kötet:
- nem fél
bemutatni az emberi lélek legsötétebb bugyrait,
- hiteles a
gyászban, a szétesésben és a makacs túlélni akarásban,
- közben
izgalmas, brutális és sodró krimiszálat visz,
- és olyan
érzelmi mélységet kínál, amely ritkán jelenik meg krimisorozatokban.
Ha szereted a karakterközpontú, lélektani
mélységgel átszőtt bűnügyi történeteket, akkor ez a rész különösen maradandó
élmény lesz.
Köszönöm a lehetőséget azÁgenda Kiadónak!
Köszönöm, hogy elolvashattam ezt a
kötetet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése