Bordás Róbert: Aranyozott
hazugságok tipikusan
az a regény, amely egyszerre történelmi, családi és krimiszálakkal átszőtt,
mégis mélyen emberi történetet mesél el.
A könyv egyik
legnagyobb ereje az, ahogyan két idősíkot fon össze:
– a 19. század végi
kivándorlás drámai eseményeit,
– és a jelenkor
DNS-kutatáson alapuló családfelderítését.
Ez a váltakozás nagyon
hatásos, mert az olvasó egyszerre érezheti a múlt súlyát és a jelen
kíváncsiságát. A történet középpontjában álló Bodnár család sorsa pedig jól
mutatja, hogy a múlt soha nem tűnik el teljesen – csak néha több
generáción át kell kutatni, hogy a titkok felszínre kerüljenek.
A 19. századi részek
különösen erősek: a kivándorlók reménye, a munkatáborok, a szegénység, a
társadalmi egyenlőtlenségek mind nagyon hitelesen jelennek meg. Érezni, hogy az
író alaposan utánajárt a korszaknak. George Bodnár figurája pedig az a
klasszikus, sors által gyötört hős, aki a saját erkölcsi határaival is küzd —
miközben próbál helytállni családapaként.
A regény címe – Aranyozott
hazugságok – is sokatmondó: arra utal, hogy a múlt sikerei mögött gyakran elhallgatott
igazságok és morális kompromisszumok rejtőznek. És ezek a hazugságok
generációkon át hatással vannak az utódokra is.
Összességében:
👉
Történelmileg hiteles, emberileg megindító, krimiszálában pedig fordulatos.
👉
Az időbeli ugrások izgalmassá teszik, a családi szál pedig érzelmi mélységet
ad.
👉
Olyan könyv, ami után az ember nemcsak a szereplők sorsán gondolkodik el, hanem
a saját gyökerein is.
Ha röviden
kellene jellemeznem:
„Egy regény, ami
megmutatja, hogy a múlt nem lezárt fejezet – csak éppen mások írják tovább.”
💬
Olvasói vélemény
Az Aranyozott
hazugságok számomra a család, az identitás és a múlt feldolgozásának
regénye. Lenyűgözött, ahogyan a két idősík – a 19. századi kivándorlás és a
modern kori kutatás – egymásba fonódott. A történet izgalmas, érzelmes és
tanulságos egyszerre.
Bordás Róbert írásmódja élővé teszi a történelmet, hősei pedig nem
fekete-fehérek: esendő, hibázó, mégis szerethető emberek. A könyv arra
emlékeztet, hogy a múlt nem tűnik el – csupán vár, hogy valaki végre kimondja
az igazságot.
Köszönöm
a lehetőséget Bordás Róbertnek!
Köszönöm,
hogy elolvashattam ezt a kötetet!

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése