Vers a tengerben –
gondolatok Erberling Judit első verseskötetéről
Be kell vallanom, én
nem vagyok nagy versolvasó. A kötelező olvasmányok idején (Ady, Arany,
Csokonai…) sokszor inkább kihívásnak, mint élvezetnek éreztem a verseket. Talán
ezért is hagytam, hogy a modern költészet teljesen kimaradjon az életemből –
valahogy úgy éreztem, nem nekem szól.
Aztán kezembe
került Erberling Judit: Vers a tengerben című kötete, és
valami megváltozott. Már a cím is elgondolkodtató: ahogy a tenger végtelen, úgy
a lélek mélysége is végtelen. Judit versei apró kavicsokként, hullámfodorként
úsznak elénk ebben a végtelenben – minden egyes sor egy-egy pillanatfelvétel a
gondolatok világából.
Nincs szigorú rend,
nincsenek éles határok a témák között. A versek úgy követik egymást, mint ahogy
a hullámok váltják egymást a parton: hol csendesek, hol játékosak, hol
komolyabb hangvételűek. Ez a kötet inkább egy utazás – és talán épp ezért
szólítja meg azokat is, akik eddig tartottak a költészettől.
A Vers a tengerben
nem akar megfejthetetlen lenni, nem akar távol maradni az olvasótól. Finoman
közelít, észrevétlenül csalogat, hogy állj meg egy percre, és engedd, hogy
egy-egy vers megszólítson. Nekem olyan érzés volt olvasni, mintha egy hosszú
nap után a tengerparton sétálnék: elgondolkodtat, de közben megnyugtat.
Ha te is régóta nem
vettél verseskötetet a kezedbe, ez egy tökéletes kezdés lehet. Rövid, könnyen
befogadható, mégis mély gondolatokkal teli. És ki tudja? Lehet, hogy a
költészet tengerébe te is újra visszatalálsz. 🌊✨
📖
Megjelenés éve: 2021
Köszönöm
a lehetőséget Erberling Judit-nak!
Köszönöm,
hogy elolvashattam ezt a verseskötetet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése