Háy János: A
csokimikulásos lány
(Egy felnőtté
válás története, karácsony fénye és árnyéka között)
Vannak könyvek, amik becsapnak minket – de a legszebb értelemben. Háy János A csokimikulásos lány című regénye pontosan ilyen. A borító és a cím játékosan könnyed, ünnepi történetet sejtet, mégis hamar kiderül: ez a könyv nem a csillogásról szól, hanem a mögötte rejlő valóságról.
Nem a csokimikulás édes íze marad utána, hanem az emberi élet keserédes íze – az a felismerés, hogy a biztonság, amit gyerekként ismerünk, felnőttként már soha nem ugyanúgy tér vissza.
🎁 A gyerekkor fénye és a felnőttkor árnya
A történet egy
belső utazás – vissza a gyerekkorba, ahol még minden egyszerűnek tűnt, és előre
a felnőttkorba, ahol minden bonyolulttá válik.
Háy János úgy vezeti az olvasót, mint valaki, aki egyszerre nosztalgiázik és
számot vet. Az elbeszélő felidézi az egykor biztos pontokat – a szülői házat, a
nagyszülők gondoskodását, a gyerekkor szagát, a karácsonyi fényt –, majd
hirtelen mindezt elveszíti, ahogy elindul a szabadság felé.
„Amint
megjelenik a vágy, elvész a biztonság.”
Ez a mondat
szinte az egész könyv kulcsa.
A gyerekkor vágytalanságában ott a béke, a felnőttkor szabadságában pedig ott a
szorongás. És az ember, ahogy nő, csak váltogatja a kettőt: vágyik vissza a
biztonságba, miközben menekül tőle.
🎄 Nem karácsonyi mese, hanem emberi vallomás
Bár a történet
a karácsony időszakában játszódik, a könyv egyáltalán nem klasszikus ünnepi
regény. Nincsenek benne csillagszórók, meghitt vacsorák és könnyfakasztó happy
endek.
Van helyette életszagú valóság: szülőkkel való harc, kudarcérzet,
elvágyódás, önkeresés, és egyfajta fájdalmas felismerés, hogy a gyerekkor
„minden rendben volt” világa már csak emlék.
Háy János
mégis megőrzi azt a különös derűt, ami minden könyvében ott lappang. Az irónia,
a szarkazmus és a mély emberismeret egyszerre teszik könnyeddé és megrendítővé
a szöveget.
Nem sírni akarunk tőle, hanem érezni – azt, hogy élünk, hogy esendők
vagyunk, hogy egyszerre vágyunk szeretetre és szabadságra.
🪞 Apró jelenetek, nagy igazságok
A Csokimikulásos
lány nem lineáris regény, hanem inkább történetfoszlányok, gondolatok,
reflexiók láncolata.
Olyan, mint amikor egy régi dobozból előkerülnek a gyerekkori fényképek – nem
tudjuk, melyik mikor készült, de együtt mégis kirajzolnak egy életet.
Háy apró
képekből építi fel a magyar valóságot: vidéki házak, gimis szorongások,
budapesti magány, a szülőkkel vívott láthatatlan harc, a generációk közti
különbségek – mindez egyszerre humoros és fájdalmas.
A narrátor
keres valamit: önmagát, a múltat, az élet értelmét, a szeretet formáját.
És miközben olvassuk, rájövünk, hogy mindannyian ugyanezt tesszük – csak nem
mindig merjük kimondani.
💬 A szeretet, ami nem mindig fényes
Háy János
legnagyobb erénye, hogy nem szépít.
Nála a szeretet nem csillog, hanem néha fáradt, néha esendő, néha fájdalmas.
De épp ettől igazi.
A kapcsolatok, amiket bemutat – szülő és gyerek, férfi és nő, ember és múltja
között – nem idealizáltak, hanem valóságosak. A szeretet itt nem ünnep, hanem mindennapi
munka, amit sokszor csak csendben lehet végezni.
Ez a könyv
valójában arról szól, hogyan szeretünk – rosszul, félve, hiányosan, de mégis
teljes szívvel.
🕯️ Háy-módra – keserédesen, emberien
Háy János
írásait mindig áthatja egy különös kettősség: a nevetés és a szomorúság, a
szikár valóság és a mély líraiság.
Az A csokimikulásos lány is ilyen.
Olyan, mint egy régi karácsony, amit egyszerre sírunk és nevetünk végig.
Egy könyv, amit nem lehet gyorsan olvasni, mert minden sora valahol bennünk
rezeg.
📖 Összegzés
A
csokimikulásos lány nem karácsonyi mese – hanem emberi tükör.
Megmutatja, milyen volt gyereknek lenni, milyen nehéz felnőni, és mennyire
bonyolult megérteni a szeretetet.
Olvasás közben a múlt illatai, a hó, a kenyér, a kolbász, a gyermeki fények
lassan elhalványulnak, de a felismerés marad: de jó, hogy vagyunk.
„A
csokimikulás csak édes ígéret, de az emberi kapcsolatok keserédes valósága az,
ami igazán életet ad.”
Ez a könyv
szelíd, őszinte és mély – pont olyan, amilyen az élet maga.
Köszönöm
a lehetőséget az Európa Könyvkiadónak!
Köszönöm, hogy elolvashattam ezt a
kötetet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése