A gyerekek nem azt teszik, amit mondunk nekik – hanem azt, amit látnak tőlünk. Ha azt szeretnénk, hogy megszeressék a könyveket, nem elég csak azt mondani: „olvasni jó”. Nekik azt kell látniuk, hogy mi magunk is élvezzük az olvasást.
Egy könyv a kezünkben
üzenet: azt mutatja, hogy a szabadidő értékes része lehet az olvasás, hogy a
történetekben ott van a kikapcsolódás, a tanulás és a feltöltődés. Amikor
olvasunk, a gyerekek látják rajtunk a figyelmet, az elmélyülést, sőt, azt az
örömöt is, amit egy-egy jó történet okoz. Ez a „csendben átadott” élmény
gyakran erősebb minden szónál.
Ha együtt olvasunk
velük – legyen az esti mese vagy később közös könyvklub a családban –, az még
inkább megerősíti bennük, hogy a könyv nem kötelező tananyag, hanem élmény,
örömforrás és kaland.
Olvasó szülőként példát
mutatni nemcsak azt jelenti, hogy átadjuk a könyvek szeretetét. Ennél többről
van szó: arról, hogy megtanítjuk a gyerekeinket a kitartásra, a kíváncsiságra,
az empátiára – mindarra, amit az olvasás igazán adni tud.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése