Amikor anya leszel,
valami megváltozik. Nemcsak a napirended, az alvásidőd vagy a prioritásaid,
hanem az is, ahogyan magadra tekintesz. Egy ideig minden róla szól — az
etetésekről, a játékokról, a sírásokról, az iskolai beiratkozásról, a
cipőméretről és a tízórairól.
És közben valahol, csendben, te magad kicsit eltűnsz.
Nem szándékosan. Csak
háttérbe vonulsz. Mert fontosabbnak tűnik minden más.
De az, hogy anya vagy,
nem jelenti azt, hogy már nem vagy te.
Láthatónak maradni
anyaként nem önzés. Épp ellenkezőleg. Ez az egyik legnagyobb ajándék, amit a
gyerekeidnek adhatsz: hogy azt látják, az anyukájuk nemcsak értük él, hanem
élni is tud. Hogy van, ami feltölti, amiért lelkesedik, ami csak az övé —
legyen az egy könyv, egy séta, egy hímzés, egy kávé csendben, vagy egy új
projekt, amit szívből épít.
Amikor megmutatod
magad, példát adsz.
Arra, hogy a
gondoskodás és az önazonosság nem zárják ki egymást.
Arra, hogy egy anya is
lehet álmodozó, kíváncsi, alkotó és lelkes.
Nem kell mindig
„teljesen készen” lenned. Nem kell hibátlanul csinálnod.
Elég, ha látható vagy —
a magad valóságában. Fáradtan, de őszintén. Elcsendesedve, de jelenléttel.
Mert a gyerekeid nem
egy tökéletes anyát fognak felnézni, hanem a valódit.
Azt, aki ott van. Aki
néha elfárad, de újra feláll. Aki néha elbújik, de aztán előlép.
És aki tudja: a
szeretet akkor is hiteles, ha benne van ő maga is. 
---
Ne tűnj el a saját történetedből. Mert az
anyaság is a te életed része — nem a helyettesedé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése