Ez a rész tökéletesen hozza mindazt, amit a cím ígér: egy kusza, szenvedéllyel, titkokkal és lelki gyötrelemmel teli érzelmi hálót, amiből senki sem szabadulhat sértetlenül. 🎭
Ha
az első kötet egy tomboló rockballada volt, ez a második inkább egy melankolikus,
lassan kibontakozó szerelmi szimfónia – mélyebb, fájdalmasabb és emberibb.
Elena
és Sterling története nem zárult le a Szenvedélyek viharában végén — és
milyen jól tette az írónő, hogy nem engedte el őket. Kettejük kapcsolata itt
már nem puszta szenvedély: ez a rész a következményekről, a bűntudatról, a
megváltásról és az újrakezdésről szól.
Sterling
most egészen más oldaláról mutatkozik be. Az egykori magabiztos, vakmerő rocker
helyét egy megtört, felelősségteljes férfi veszi át, aki egyedül próbál
helytállni apaként. Ez a szerep nagyon emberivé teszi őt — talán most válik
igazán szerethetővé.
Elena
viszont marad a bonyolult, sok sebből vérző nő, akit lehet szeretni, de néha
nehéz megérteni. A titkai, a múltja, és a belső vívódásai mind-mind a történet
mozgatórugói — és közben az olvasó is érzi, mennyire törékeny az, amit újra
próbálnak felépíteni.
A
cselekményben sok az érzelmi hullámvasút, de ezúttal nem öncélú dráma:
az írónő érezhetően mélyebb pszichológiai rétegeket bont ki. A hangsúly nem a
botrányokon, hanem a gyógyulás folyamatán van.
A
végkifejlet… nos, az tipikusan A. J. Avans-féle: fájdalmas, katarzist hozó
és nyitott. Egyik szemünk sír, a másik nevet — mert ugyan megtörténik a
megnyugvás, de érezzük, hogy ezzel még nincs vége.
💭 Összegzésként:
Az
Érzelmek hálójában egy érettebb, kiforrottabb folytatás: nem csak a
szenvedélyről szól, hanem arról is, hogyan lehet a múlt árnyaival együtt élni,
és talán újra hinni abban, hogy a szerelem mégis megmenthet mindent.
🎶 Egy mondatban:
Ez
a történet azt üzeni, hogy van, amikor a szerelem nem menedék — hanem a
legnagyobb próbatétel, amit csak az igaziak élhetnek túl.
Köszönöm a lehetőséget az Ágenda Kiadónak!
Köszönöm, hogy elolvashattam ezt a
kötetet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése