„Kaland ott kezdődik, ahol a megszokás véget ér.”
Ez a mondat tökéletesen összefoglalja, miért olyan fontos néha kilépni a
komfortzónánkból, és rálépni egy új, ismeretlen útra.
A mindennapok rutinja
biztonságot ad: tudjuk, mit várhatunk, nincsenek meglepetések, minden
kiszámítható. Ez azonban egy idő után szürkévé, egyhangúvá válhat, és
észrevétlenül beleragadunk egy körforgásba. Pedig az igazi fejlődés, a valódi
önismeret akkor kezdődik, amikor merünk változtatni, amikor hagyjuk, hogy az
élet új helyzetek elé állítson.
Amikor kizökkentjük
magunkat a megszokottból, több minden történik egyszerre:
- Új élményeket szerzünk, amelyek tágítják a
világképünket.
- Megismerjük önmagunkat olyan helyzetekben is,
amelyekre addig nem volt példa.
- Erősebbé válunk, mert rájövünk, hogy sokkal
többre vagyunk képesek, mint gondolnánk.
Az új utak keresése nem
feltétlenül jelent hatalmas döntéseket vagy radikális változásokat. Néha elég
egy apró dolog: kipróbálni egy új hobbit, beszélgetni valakivel, akit eddig
csak távolról ismertünk, vagy egyszerűen más irányból hazamenni. Ezek az apró
lépések is segítenek friss szemmel látni a világot – és önmagunkat.
A megszokás kényelmes,
de a kaland ott vár, ahol kilépünk belőle. És minden egyes új tapasztalat
közelebb visz ahhoz, hogy megértsük: kik is vagyunk valójában, és mire vagyunk
hivatottak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése