Nem minden nap szól nagy tettekről. Az anyaság valójában gyakran a csendes, láthatatlan pillanatokban mutatja meg az igazi erejét. Abban, amikor egy hisztiből mosoly lesz, amikor sikerül öt perc csendet varázsolni egy túlzsúfolt nap végére, vagy amikor a gyerek végre úgy bújik oda, hogy az összes fáradtság egyszerre oldódik fel.
A társadalom sokszor
a „nagy” dolgokat ünnepli – diplomák, karrierek, díjak –, de kevés szó esik
arról, hogy mekkora győzelem lehet egy anyának, ha reggel mindenkinek jut
tiszta zokni, vagy ha sikerül egyszerre három különböző kívánságot teljesíteni
egy vacsoránál. Ezek nem apróságok. Ezek a hétköznapok szövetei, amelyek
csendben tartják össze a családot.
Anyának lenni sokszor
láthatatlan munka, de minden apró győzelem – egy nyugodt altatás, egy jó szó a
szomszédtól, egy önfeledt gyerekkacaj – hatalmas dolog. Ezek a „csendes hősi
tettek” adják a hétköznapok varázsát.
És talán pont ez az
anyaság szépsége: a mindennapi apróságokból épül fel a legnagyobb, legerősebb
szeretet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése