Egy olyan regényt keresel, ami egyszerre megfog, megráz, de – ha hagyod – segít is elindulni a gyógyulás útján? A Jégviráglányok (eredeti címén Wintergirls) erre hivatott. Laurie Halse Anderson regénye bestseller lett – és nem véletlenül.
Miről
szól?
A történet
főhőse, Lia, tizenéves, és anorexiával küzd. Legjobb barátnője, Cassie, aki
bulimia volt, magányosan hunyt el. Ez a tragédia visszahúzza Liát a megszokott
kontrollba – a nem-evésbe – ahol azt reméli, minden rendben lesz, ha
ő-elhajtja-testét, gondjait – és önmagát.
A kettős
perspektíva (ő és barátnője, Cassie) egy halál és egy megkérdőjelezett önkép
között drámai, megrendítő kontrasztot ad. A könyv stílusa kereső, lírai – és
nagyon erős érzelmi töltetű.
Miért
fontos, mélyről jövő olvasmány?
- Rávilágít az étkezési zavar
belső logikájára: a testi önkontroll sokszor a teljes kiszolgáltatottság
mélyéből születik.
- A szerző nem ítél – csak
mesél. És segít megérteni a láthatatlan állapotokat: a szenvedést, a
családtagok különböző reakcióit, és a barátság erejét.
- A narratíva stílusa erős
atmoszférát teremt – a monoton önvádlások, a kalóriaszámolás
megszállottsága életre kel, és megrendítően őszinte.
- Könyv a reményről is: Lia
története az önfeladás mellett a gyógyulás lehetőségét is feltárja.
Anderson nem hagyja el az olvasót a legmélyebb sötétségben.
Ajánlás
- Javaslom 14–99 éves olvasóknak
– mert a képzelet kérlelhetetlen őszintesége bárkinek szólhat.
- Fontos könyv lehet
középiskolában vagy pszichológiai csoportfoglalkozásokon – akár szóba
állítani valakit, aki küzd ezzel a témával.
- Hatásos szerepet játszhat
abban, hogy egy lány életében fontos legyen a segítség kérése – mert
nehéz, de NEM vagy egyedül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése