Szeptember elseje minden család életében nagy nap, de a nagycsaládosoknál ez egyenesen projektméretű esemény. A tanévkezdés nálunk nem csak egy új iskolatáska, hanem egy logisztikai művelet: menetrendek, cipők, tornazsákok, füzetek és persze a lelki felkészülés.
Az iskolakezdés előtti hetek
sokszor olyanok, mintha egy kis háborús állapot uralkodna otthon: szatyorban
jönnek-mennek a tanszerek, a gyerekek egyszerre izgatottak és nyűgösek, a
szülők pedig próbálják kitalálni, hogyan lehet mindenkinek cipőt venni úgy,
hogy maradjon a rezsire is. De valahogy mégis mindig összeáll a
rendszer.
A nagycsaládos tanévkezdés kulcsa
talán nem is a pénz vagy az idő (bár azokból sosem elég), hanem a rutin és
a humorérzék. Mert ha van három gyereked, az egyik biztosan
elveszíti a füzetcsomag felét az első héten, a másik már szeptember 5-én kinövi
a tornacipőjét, a harmadik pedig még szeptember közepén is inkább nyaralni
menne.
A nagycsaládos szülők túlélési
stratégiái sokfélék:
- Lista-mánia: Aki listát ír, az tudja,
hol tart, és kevésbé pánikol.
- Használt
és örökölt cuccok: Nincs
az a füzettartó, ami ne bírná ki három gyereket.
- Reális
elvárások: Nem
kell minden nap minden uzsonnát Pinterest-kompatibilissé tenni.
- Csapatmunka: A gyerekek is bevonhatók
– a saját felszerelésüket ők is előkészíthetik.
- Rugalmasság: A tanévkezdés nem egy
nap, hanem egy folyamat.
És ott van a lényeg: a
szeretet és az összetartás. A nagycsaládos létben minden nehézség ellenére
van egy varázslatos dolog: együtt átélni az izgalmat, az első napok örömét és
félelmét, és este együtt beszélgetni az asztalnál, miközben mindenki mesél.
A tanévkezdés nem egyszerű, de a
nagycsaládosok valahogy mindig megoldják. Nem azért, mert könnyebb nekik, hanem
mert megtanulták: az igazi „házi feladat” a rugalmas szeretet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése