Augusztus 20. a magyar családok életében nem csupán a kenyér, az államalapítás és Szent István ünnepe. Ez az a nap, amikor az egész ország szinte egy nagy közösséggé válik: zászlók, felvonulások, ünnepi beszédek, koncertek és a látványos esti tűzijáték mind hozzátartoznak. De vajon mit jelent mindez egy kisgyermekes családnak – főleg akkor, ha az ünnep hétköznapra esik, mint idén?
Ünnep
és logisztika kéz a kézben
Amikor
augusztus 20. nem hétvégére esik, a családoknak komoly logisztikai fejtörést is
okozhat. Hiszen másnap már óvoda, iskola, munka vár, így sokan mérlegelik:
mennyire éri meg belecsöppenni a tömegbe egy fárasztó programért? A szülők
gyakran ilyenkor inkább közeli programokat választanak: falunap, helyi
kenyérszentelés, kisebb közösségi esemény. Ezek rövidebbek, könnyebben
kezelhetők kisgyerekekkel, és nem kell késő este hazavánszorogni.
Programok
kisgyerekkel – áldás vagy átok?
A nagy
ünnepi események – például a budapesti tűzijáték – lenyűgöző élményt
nyújthatnak, de kisgyerekkel bizony sok a buktató:
- Tömeg: babakocsival szinte
lehetetlen közlekedni.
- Zaj: a tűzijáték félelmet kelthet
a legkisebbekben.
- Fáradtság: ha este 9 után kezdődik a
program, a legtöbb gyerek ekkor már rég az ágyban lenne.
Ezért sok
család inkább választ családbarát alternatívákat: nappali programokat,
kézműves foglalkozásokat, légvárakat, koncerteket vagy közeli fesztiválokat.
Így a gyerekek is átélhetik az ünnep hangulatát, de nem kell kompromisszumot
kötniük a pihenés rovására.
Mit
adhat a családnak ez az ünnep?
Augusztus
20. család szemmel egy kicsit mindig tanulási lehetőség is. A szülők
elmesélhetik a gyerekeknek:
- miért fontos Szent István,
- miért ünnepeljük az új
kenyeret,
- mit jelent a nemzeti
összetartozás.
Egy
kenyérszentelés vagy közös kalácssütés otthon legalább annyira ünnep lehet,
mint a tűzijáték. Sok család ilyenkor saját hagyományokat alakít ki:
közös piknik, baráti találkozó, vagy akár csak együtt nézni a tűzijátékot a
kertből, televízión.
👉 Összességében: augusztus 20. családi
szemszögből leginkább arról szól, hogyan lehet az ünnepet a saját
élethelyzetünkre szabni. Nem baj, ha kimarad a fővárosi tömeg vagy a tűzijáték
– a lényeg, hogy a gyerekek és szülők közösen éljenek meg valamit, ami ünnepivé
teszi a napot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése