2025. augusztus 21., csütörtök

Anyaként mikor jut idő olvasni? – tippek rohanó napokra

 


Sok anyának ismerős a helyzet: a könyvespolcon sorakoznak az olvasatlan regények, a könyvesboltban újabb és újabb kötetek kacsintanak ránk, a valóságban viszont gyakran már az esti mese felolvasása után mi is a gyerek mellett alszunk el. A kérdés adja magát: anyaként mikor jut idő olvasni? És vajon tényleg lehet a rohanó napokban helyet találni ennek a „luxusnak” tűnő tevékenységnek?


💡 Miért fontos, hogy olvassunk?

Az olvasás nemcsak szórakozás vagy kikapcsolódás. Anyaként különösen sokat ad:

  • énidő: néhány lopott perc, ami csak a miénk;
  • példa: ha a gyerek látja, hogy olvasunk, ő maga is nagyobb kedvvel nyúl könyvekhez;
  • mentális töltődés: kiszakít a hétköznapi körforgásból, és friss energiát ad.

Tippek, hogyan találjunk időt olvasni rohanó napokon

1. Mikro-idők kihasználása

Nem mindig órákra van szükségünk egy könyvhöz. Sokszor elég néhány oldal a bolt előtti várakozásban, az orvosi rendelőben, vagy amikor a gyerekek még játszanak a szobájukban.

2. Olvasás lefekvés előtt

A telefon pörgetése helyett vegyük kézbe a könyvet. Még ha csak 10 perc is jut rá, sokkal jobban ellazít, mint a képernyő.

3. Hangoskönyvek varázsa

Főzés, teregetés, séta közben is lehet „olvasni”. Egy jó hangoskönyv segít abban, hogy a monoton házimunka alatt is történetekben élhessünk.

4. Olvasósarok kialakítása

Ha van egy kis zug, ahol mindig ott vár a könyvünk, könnyebb leülni hozzá – még ha csak pár percre is.

5. Gyerekekkel közös olvasás

Nem minden olvasásnak kell külön zajlania. Ha a gyerek nézegeti a képeskönyvet, mi is mellé ülhetünk a saját kötetünkkel. Ez egyszerre közös idő és énidő.

6. Ne legyen bűntudatunk

Az olvasás nem önzés, hanem feltöltődés. Ha mi jól érezzük magunkat, abból a gyerekek is profitálnak.


Összegzés

Anyaként az olvasás ritkán lesz órákig tartó, zavartalan program. De nem is kell annak lennie. A titok abban rejlik, hogy megtanuljuk megbecsülni a kis szigeteket az idő tengerében. Egy oldal itt, egy fejezet ott – és egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy mégis haladunk, és közben mi magunk is töltődünk.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése