És milyen igaz! Az ember leülne békében kortyolni, de a gyerek pont akkor dönti
el, hogy:
- a
zokniját nem veszi fel,
- a
testvérét megharapta egy LEGO,
- vagy
a kutya (aki sosem mászik fel az asztalra) épp most eszi meg a tízórait.
Szóval a kávé kihűl. Mindig.
😂 Miért nem baj?
Mert anyaként megtanuljuk: az
élet nem a forró kávéról szól, hanem arról, hogy egyáltalán van kávé.
- Hidegen?
Megisszuk.
- Fél
korttyal? Megisszuk.
- Mikróban
harmadszor melegítve? Persze, miért ne.
Egy anya kávéja olyan, mint maga az
anyaság: ritkán tökéletes, de mindig kellően erős ahhoz, hogy életben tartson.
🤹♀️ A hideg kávé szimbolikája
Lehet ezt filozofikusan is nézni: a
hideg kávé emlékeztet arra, hogy nem mindig mi vagyunk az elsők a sorban. És ez
így van rendben. Mert miközben a kávénk kihűl, történnek azok a pillanatok,
amikből az emlékeink lesznek.
- A
gyerek első, értelmetlen, de zseniális kérdése: „Anya, miért van a
felhőknek lába?”
- Az
a hangos kacaj, amikor összevesznek, majd két perc múlva újra legjobb
barátok.
- Vagy
amikor egyszerűen csak ott ülnek mellettünk, és minden káosz ellenére
boldogok.
😅 A humor a túlélés kulcsa
Ha megtanulunk nevetni a kihűlt
kávén, akkor talán könnyebb nevetni a reggeli cipőháborún, a folyamatos „anya,
anya, anya” mantrán, és azon is, hogy soha senki nem találja a kabátját, amikor
indulni kell.
✨ Zárszó
Szóval igen: a kávém kihűlt.
De közben nőtt egy torony a Duplóból, elhangzott három furcsa kérdés, és kaptam
két maszatos puszit.
És ha ez az ára a langyos koffeinnek, hát legyen.
Mert az anyaság pont ilyen: sosem tökéletes, de mindig megéri.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése