Szőcs Henriette: A brigadéros szeretője (A török brigadéros 2.)

Az első rész után izgatottan vettem kézbe Szőcs Henriette trilógiájának folytatását, A brigadéros szeretőjét. Bár nem vagyok kifejezetten a történelmi regények szerelmese, az írónő stílusa és a fordulatos cselekmény ismét elérte, hogy magával ragadjon a történet.

Ezúttal Juszuf életébe pillanthatunk be, aki egy olyan titokkal szembesül, amely alapjaiban forgatja fel a világát: akiket szüleinek hitt, valójában nem a vér szerinti családja. Ez a felfedezés nemcsak identitását, hanem hitét és életútját is kérdésessé teszi, miközben saját gyökereit kutatja.

A regény különlegessége, hogy a személyes sorsokon keresztül vezet el bennünket Rákóczi korába. Nincs hosszas, száraz leírás, helyette csatározások, titkok, szerelmek és intrikák szövik át a történetet. Mindeközben olyan kérdések is felmerülnek, amelyek ma is aktuálisak: mit jelent a múltunk, kiírhatjuk-e magunkból a fájdalmas emlékeket, vagy épp hogyan alakítják a döntéseink azt, akik vagyunk.

Külön tetszett, hogy nemcsak a férfi hősökre koncentrál, hanem a női sorsokat is bemutatja – és azt, hogy milyen lehetőségeik (vagy éppen milyen korlátaik) voltak a 18. században.

Számomra az első kötet kicsit erősebb volt, de A brigadéros szeretője is tartogatott meglepő fordulatokat, érdekességeket, és élvezettel olvastam. Ha valaki szereti a történelmi regényeket, vagy éppen szeretne egy fordulatos, mégis emberközeli történeten keresztül bepillantani ebbe a korba, bátran ajánlom.

✨ Egy délután alatt elolvasható, mégis maradandó élményt ad.

 

Ez a második kötet, A brigadéros szeretője, kicsit más hangulatot hoz, mint az első rész, de nagyon jól építi tovább a történetet.

A legerősebb eleme szerintem az, hogy emberközelivé teszi a történelmet. Nem száraz évszámokat vagy csatákat olvasunk, hanem Juszuf sorsát, aki identitásválságba kerül, és ezzel a dilemmával az olvasó is könnyen azonosulhat: kik is vagyunk valójában, és mi határoz meg minket – a vér, a neveltetés, a hit, vagy a saját döntéseink?

Nagyon izgalmas, hogy Rákóczi udvarába is elvezet, és a kuruc–labanc ellentétek világát nem csupán harcokon keresztül, hanem szerelmi, családi és emberi játszmákon át mutatja be. Ez közelebb hozza az időszakot azoknak is, akik – ahogy írtad – nem feltétlenül rajonganak a történelmi regényekért.

Érdekes, hogy a kötetben többször felmerül a nők helyzete is a 18. században – ez ad egy külön ízt a regénynek, mert nem csak a férfi hősök nagy tetteit látjuk, hanem a női sorsokat, dilemmákat is.

Érthető, hogy neked kicsit kevésbé tetszett, mint az első rész, hiszen itt több a belső vívódás és a furcsább, váratlan fordulat, de ettől függetlenül megmarad fordulatosnak és élvezetesnek.

Összességében: egy erős folytatás, amely kicsit más, kicsit árnyaltabb, de ugyanúgy izgalmas. Az biztos, hogy aki elolvasta az első részt, ennek sem fog csalódottan hátat fordítani.

 

 

 

 

 

Köszönöm a lehetőséget Szőcs Henriettének!

Köszönöm, hogy elolvashattam ezt a kötetet!