Remittenda – Gondolatok, emlékek és a lélek csendes rezdülései
Vannak könyvek, amelyek
történeteket mesélnek el. És vannak olyanok is, amelyek inkább gondolatokat,
érzéseket, életélményeket adnak át – csendesen, elmélyülten, szinte
beszélgetésként az olvasóval. Torma István kötete, a Remittenda,
pontosan ilyen olvasmány.
A könyv tulajdonképpen egy sokszínű
irodalmi gyűjtemény: novellák, versek és rövidebb-hosszabb elmélkedések váltják
egymást benne. Ezek az írások a szerző élettapasztalataiból, emlékeiből és
belső gondolataiból születnek, és egy különleges, személyes hangulatot
teremtenek.
✍️ Egy mesélő hangja
Torma István valóban mesélőnek
született. Írásaiban érződik az a fajta élettapasztalat, amely csak hosszú
évek, élmények és megélt történetek után formálódik ki. A szövegekben gyakran
találkozunk múltbeli emlékekkel, történelmi utalásokkal vagy olyan apró
epizódokkal, amelyek elsőre hétköznapinak tűnnek – mégis mélyebb jelentést
hordoznak.
A szerző különleges képessége, hogy
az olvasó szinte látja és érzi mindazt, amiről ír. A történetek szereplői, a
felidézett emlékek vagy akár egy-egy gondolatfoszlány is élővé válik a sorok
között.
🪶 A versek csendes mélysége
A kötetben található versek
többnyire szabadversek, amelyek inkább gondolati és érzelmi világot
közvetítenek, mintsem kötött formát követnek. Ezek a költemények a lélek finom
rezdüléseit próbálják megragadni: az elmúlást, az emlékezést, a szeretetet és az
emberi élet törékenységét.
A kötet egyik különösen szép
gondolata így fogalmaz:
„A lélek vagy kis
gyémántszemcsékké, vagy korommá alakul. Olyan aprókká, hogy szabad szemmel nem
is látni. Ezért sokan azt hiszik, ha valaki meghal, eltűnik a lelke. Nem. Csak
egyre több korom és gyémánt lesz a Földön.”
Ez a kép jól mutatja a szerző
gondolkodásmódját: filozofikus, mégis egyszerűen megfogalmazott gondolatokkal
próbálja közelebb hozni az olvasót az élet nagy kérdéseihez.
📚 Egy élet története mozaikokból
A Remittenda nyolc ciklusba
rendezett írásai egymást kiegészítve alkotnak egyfajta gondolati ívet. A kötet
több ponton kapcsolódik a szerző korábbi könyvéhez, az Örökmozgó című műhöz,
mintha annak egyfajta folytatása vagy kiegészítése lenne.
A cím – amely szó szerint
„kimaradtakat” jelent – kissé megtévesztő, hiszen ezek az írások egyáltalán nem
tűnnek mellékesnek. Inkább olyan gondolatok, amelyek egy hosszú élet során
születnek meg, és végül egy kötetben találnak egymásra.
💛 Összegzés
A Remittenda nem egy pörgős
történetvezetésű könyv, hanem inkább egy elmélyülésre hívó olvasmány. Olyan
kötet, amelyet érdemes lassan, apránként olvasni, időt hagyva arra, hogy a
gondolatok valóban leülepedjenek.
Torma István írásai egyszerre
személyesek és általános érvényűek: az élet apró pillanatairól, az emlékekről
és az emberi lélek mélységeiről szólnak.
Ez a könyv azoknak lehet igazán
értékes, akik szeretik az elmélkedő, érzelmekben gazdag irodalmat, és szívesen
merülnek el egy sokat megélt ember gondolatainak világában. 📚
Köszönöm a lehetőséget Torma Istvánnak!
Köszönöm, hogy elolvashattam ezt a
kötetet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése